"Én tudom, mint a kisgyermek, csak az boldog, ki játszhat." (József Attila)


Velünk együtt sokan gondolják úgy, hogy az óvodáskor a legtágabban értelmezett tanulás időszaka. Mindenek előtt az érzelmi és szociális tanulásé. Kisgyermekkorban a játék és tanulás nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. Éppen ezért mindig szem előtt tartjuk, hogy egész nap lehetőséget adjunk a hosszan tartó, zavartalan játékra.


Ehhez természetesen biztosítjuk az érzelmi biztonságot nyújtó közeget és az utánozható mintát. A gyermeknek éreznie kell segítő, szeretetteli, türelmes, odafigyelő jelenlétünket a nap minden pillanatában. Arra alapozunk, hogy a kisgyermek életkori sajátossága a kíváncsiság, a cselekvési-tevékenységi vágy.
Állandóan alkotásra, cselekvésre kész állapotban vannak. Csak rajtunk múlik, fel tudjuk-e kelteni és fenn tudjuk-e tartani érdeklődésüket. Ha igen, akkor a kisgyermek személyisége, képességei adekvát módon fejlődhetnek.

Amellett, hogy mi óvónők folyamatosan figyeljük a gyerekek fejlődését, külső szakemberektől is segítséget kérünk ahhoz, hogy óvodásaink minél zökkenőmentesebben kezdhessék az iskolát. Tanév elején pszichológus, logopédus, szomatopedagógus méri fel a nagycsoportos gyermekek készségeit.